Amikor új lapokat oszt a sors

ELŐSZÓ

Magyary Hunort, polgári nevén Marjai Lászlót, 2015-ben ismertem meg, a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesülete Krúdy Gyula Újságíró Iskolájában volt diákom. Igaz, hogy rendszeresen elkésett a házi feladatokkal és egyéb fegyelmezési gondok is voltak vele, viszont feltűnt számomra, milyen színes képzeletvilággal rendelkezik, amit az ebben a kötetben szereplő elbeszélések is tanúsítanak. Mivel ezt a könyvet az írói nevén jegyzi, a továbbiak ban én is így fogom említeni.
A közösségi média irodalmat kedvelő közönsége főként a verseit ismeri, több oldalt, csoportot is működtet Zuckerberg úr arckönyvén. Sokan olvassák ezeket az oldalakat, sőt, azt tapasztaltam, hogy Hunor körül kialakult egy kisebb, de annál kitartóbb olvasótábor. Figyelemreméltók a humoros írásai, igaz, hogy némelyikben érzékelhető az erőltetettség, de ennek ellenére számos eredeti humoreszket és szatírát olvastam tőle, ilyen például a könyvben is szereplő Kígyó a patkány étlapján című.
A jelen kötet nem egységes, különböző műfajú és témájú prózai írások gyűjteménye. Megpróbáltam a hasonló témájú műveket csoportokba szedni, ha úgy tetszik, ciklusokba rendezni. Hét ilyen ciklus van, a hét napjairól neveztem el őket, a ciklusok témáját egy-egy idézettel sejtetem. Ez a csoportosítás teljes mértékben az én véleményemet tükrözi, meglehet, hogy az olvasók másként rendszereznék a könyv írásait.
Magyary Hunor prózai műveiben a legfőbb visszatérő motívum a nő, az érzékiség, a túlfűtött szexualitás, a szerelem, ez valamilyen formában, a kötetben szereplő írások többségében is jelen van. Ez olyannyira fontos téma, hogy külön fejezetbe soroltam ezen írásokat. A másik, ugyancsak sokszor jelentkező motívum, a gazdagság, a siker, a jólét, a jószerencse. Erről szól a könyv címadó története is, de számos írásban együtt szerepel a kettő, a szerelem és a gazdagság. Ezeket az elbeszéléseket olvasva, nekem úgy tűnik, hogy az író szerint az igazi szerelem csak a siker és a gazdagság révén érhető el.

Magyary sokat foglalkozik a halállal, a túlvilággal, az ismert világon túli dolgokkal, mint a reinkarnáció, vagy a lélekvándorlás. Ezeket a témákat járják körbe a hétfői és a csütörtöki ciklus
elbeszélései. Az ígéret szép szó című mű főhőse például boszorkányos dolgokba keveredik, amíg a Satra írásban a bosszú a reinkarnáció útján teljesedik be. Más tekintetben, de ugyancsak a reinkarnációval foglalkozik a Körforgás című történet is. Az Utolsó randevú a pokolban című elbeszélésben a szerelemmotívum egy szokatlan helyen, mégpedig a Pokolban jelenik meg, ahol a két egykori szerelmes egyfajta dantei körutat tesz a Magyary Hunor által elképzelt pokoli létben. A Macskaszemek tekintetében sokat gondolkodtam, hogy melyik ciklusba soroljam be ezt a tulajdonképpen tragikus szerelmi történetet, de végül úgy döntöttem, hogy a misztikus szálat veszem figyelembe.
A Szerda ciklusnak talán az Angyalok és démonok elnevezést is adhattam volna. A három történet főszereplője egy angyal, a mitológia szerint az angyaloknak nincs nemük, Magyary Hunor angyalai nőneműek, legalábbis az én olvasatomban, mivel a másik főszereplő egy férfi, aki egyben az elbeszélő is. Bár, amenynyiben a haladár gender ideológia szerint nézzük, nem csak az angyal, hanem az elbeszélő is lehet bármilyen nemű.
Talán az egymástól legkülönbözőbb írások a Péntek című ciklusba kerültek. A Vörösmező egy elképzelt jövőt mutat be, a Primador egy távoli galaxisba kalauzolja el az olvasót, a Papnő voltam Egyiptomban a párkapcsolati nehézségekről szól, A tábornok című történetnek nem a hadászat a témája, hanem a túlfűtött szexuális étvágy okozta problémák.
A Péntek című ciklus kapcsán már szót ejtettem a Kígyó a patkány étlapján című humoros történetről. Részlet a műből: Eddig, ismeretlenül meglapulva éldegélt, szabadon, senkitől sem zavartatva, hiszen új hazájában nem volt természetes ellenfele. Ám a videók által kirobbant felhajtás pokollá tette az életét. Attól kezdve nem volt magánélete, folyamatosan zaklatták, hol a gazdák, hol a patkányjogi aktivisták. A politikai ellenzék, aki hasznot akart húzni az ügyből, felvetette a kormány bűnösségét, amiért hagyja, hogy egy migráns sorozatgyilkos szabadon garázdálkodjon, és pusztítsa a becsületes, őshonos lakosokat. Az egyik ellenzéki parlamenti képviselő felvetette, a kígyó vajon milyen jogon tartózkodik az országban, rendben vannak-e a papírjai? Dagadt a botrány, eközben Rudi illegalitásba vonult, szinte csak éjszaka tudott vadászni zavartalanul, ami hüllőként számára nagy meg terhelést jelentett.
Szándékosan hagytam a végére a szerelemmel foglalkozó írásokat, bár ezen történetek többsége nem mindennapi tekintetben mutatja be a szerelmesek életét, ezt sugallják már a címek is: A szerelem kisördöge, Egy őrült szerelem.
A Kedd című ciklus alcíme az lehetne, Valami Amerika. Ebben a ciklusban olyan történetek vannak, amelyek valamilyen úton-módon a távoli kontinenshez köthetők. Itt olvasható a könyv
címadó elbeszélése is: Amikor új lapokat oszt a sors.
Valóban így van, új lapokat osztott a sors Magyary Hunornak
is, amikor rájött nem elég kitalálni egy jó történetet, azt jól meg
is kell írni. Nem lehet mindenki zseni, de ha az ember írásra adja
a fejét, akkor törekedjen arra, hogy azt a legjobb tudása szerint
művelje, s közben képezze, művelje önmagát is. Hunor elindult
egy nehéz és rögös úton, de megértette, hogy a valódi teljesítményt, az igazi sikert, csak becsületes, kitartó munkával lehet elérni. Elindult, ha kívülről úgy tűnik, hogy lassan halad, olykor meg is torpan, a fontos, hogy jó irányba tart, amit ez a kötet is bizonyít.

Lengyel János